Bizony, ezt most nehéz elhinni, bár abban az időben sem volt ezzel mindenki megelégedve, gondoljunk csak például Adyra! A nagy biztosítótársaságok sorra emelték grandiózus székházaikat, a Deák téren magasodó Anker-palotáért az anekdota szerint az azt tervező Alpár Ignácot még felesége is megrótta az épület túlzott hivalkodásáért („Na, de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált maga itt?”). Sikk volt a New Yorkban meginni a kis feketét, vagy a Dunakorzón passzázsolni, ezért is örvendetes hát a tény, hogy ezeknek, a Budapest száz évvel ezelőtti életében oly jelentős szerepet játszott, de aztán siralmas állapotba került épületeknek is szán még jövőt a történelem. Példa értékű megújulásuk jól szemlélteti, hogy miként férhet meg egymás mellett a főváros épített örökségének megőrzése és a XXI. századi üzleti elvárások.
Ékszerdoboz a város szívében
1907-ben, a főváros legszebb panorámájú terén, a Lánchíddal szemközt épült fel Quittner Zsigmond és a Vágó testvérek tervei alapján a Gresham Életbiztosító Társaság szecessziós stílusú palotája. Homlokzatáról a londoni tőzsde megalapítója, Sir Thomas Gresham gyönyörködik ma is a látnivalókban. (Korábban a Hild József által tervezett klasszicista stílusú Nákó-palota állt itt.)
A négyemeletes sarokház gazdag ornamentális és figurális díszítésein a századforduló magyar iparművészetének meghatározó mesterei munkálkodtak. A pávamintás, kovácsoltvas kapuk Jungfer Gyula tehetségét dicsérik, a magyaros mintás majolika csempék a pécsi Zsolnay gyárból származnak.
Az épület változatos szobrászmunkáit Maróti Géza, Telcs Ede valamint Ligeti Miklós készítette. A homlokzat üvegmozaikjait és az ólomüveg ablakokat Róth Miksa műhelyére bízták, a fa berendezési tárgyakat pedig Thék Endre asztalosüzeme gyártotta.
Az épületben 6-8 szobás bérlakásokat alakítottak ki gőzfűtéssel és központi porszívóval, elektromos világítással és melegvízzel felszerelve. Minden lakásba került kandalló, a lépcsőházban vörös szőnyegen lépkedtek. Az épület nemcsak lenyűgöző eleganciájával, hanem meghatározó társadalmi és kulturális életével is elismertséget szerzett. Tehetősebb tisztviselők, a közélet és a nagypolgárság kiválóságai költöztek a luxus otthonokba. Itt lakott többek között Kossuth Ferenc, Gertler Viktor filmrendező és Fenyő Miksa szerkesztő. Turay Ida színésznő Csortos Gyula egykori lakását bérelte közel ötven évig. A Gresham kávéháza már a megnyitástól kezdve a legfelkapottabb helyek egyike lett a városban. A huszas évek elején a magyar művészeti élet egyik jelentős csoportja tette ide székhelyét, néhányan a Gresham-kör illusztris névsorából: Berény Róbert, Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Ferenczy Béni és Noémi, Egry József, Szőnyi István, Barcsay Jenő, Pátzay Pál. A Gresham-palota szuterénjében, Fészl József éttermének egyik helyiségében nyílt meg 1921 őszén a Pódium Kabaré. Vezetője Nagy Endre író, a zseniális konferanszié, a magyar kabaré atyamestere. A kabarét 1923 januárjában betiltották, de néhány év múlva újra kacagott a nagyérdemű a Gresham falai között. A palota Mérleg utcai alagsorában 1936 októberében, Pódium Írók Kabaréja néven nyitott új színpadot Békeffi László a tehetséges konferanszié és Komjáthy Károly zeneszerző, karmester. A háború után a lakásokat felosztották és kifosztották, a pompás csempék, kandallók, faburkolatok és rézborítások a roncstelepen végezték. A végzetesen leromlott állapotú 12 ezer négyzetméteres palota hosszadalmas hercehurca után, 1999-ben talált új gazdára egy nemzetközi szállodalánc kebelében. Az eredetileg 2001-re kitűzött avatás 2004 májusára módosult, mert a felújítás sokkal tovább tartott, mint azt a magyar és amerikai építészek tervezték. A teljes rekonstrukció közel 110 millió euróba került. A kényelemnek és a luxusnak természetesen ára van. Egy átlagos szobáért több mint 300 eurót kérnek, míg a királyi lakosztály egymillió forintot kóstál. A Four Seasons Hotel Gresham Palace 179 szobával, ebből 34 lakosztállyal, konferenciateremmel, étteremmel, kávéházzal, luxusbutikokkal – a hatodik emeleten konditeremmel és úszómedencével – várja államfők, üzletemberek és világhírességek bejelentkezését.
A New York újra fényárban
Újra régi fényében tündököl a legendás New York kávéház, amelyet a Boscolo csoport újíttatott fel a szállodával kombinált pesti palota földszintjén. A millenniumi ünnepségekre készülődve, 1891 és 94 között készült el az Erzsébet körút 9-11. szám alatt a New York Biztosítótársaság faragott kőburkolatú, tornyos székháza, a lenyűgöző fényűzéssel berendezett kávéházzal. A háromhomlokzatos, négyemeletes, eklektikus stílusú palotát Hauszmann Alajos tervezte, a „zeneakadémiás” Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével. Az első emeletet a biztosítótársaság irodái foglalták el, a második emeleten az Írók és Hírlapírók Otthon Köre terpeszkedett, a felső szintekre luxuslakásokat terveztek. A New York kávéház gondosan megformált anyagokból készült, művészi színvonalú belső tereivel, a kávéházi enteriőrök legkiemelkedőbb, legszebb példája lett. A velencei csillárok fénye, a karzatlépcső bronzszobrai, neobarokk stílű, csavart, márvány oszlopai, aranyozott gipsz-stukkó díszítményei és szökőkútja a reprezentáció, a funkcionalitás és a térkiképzés egyedi tökélyét nyújtotta. A kávéház a nagyvárosi értelmiség fontos gyűlhelye lett, ahol részesei és formálói lettek a századforduló szellemi megújhodásának, a modern magyar irodalom kiteljesedésének. Várták a pénzt, a dicsőséget, a vonatindulást, a nőt, az ihletet. A Nyehóban – sokan becézték így a kávéházat – a Szomory asztalt ülték körbe a fiatal, eredeti tehetségű grafikusok és festők: Falus Elek, Major Henrik, Pólya Tibor, Vadász Miklós, Hermann Lipót. A New York kávéház írógárdájának törzsasztalánál gyakori vendég volt Molnár Ferenc, Szép Ernő, Hunyadi Sándor és Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula és Bródy Sándor. Elsőként vertek tanyát a New York palota Dohány utcai oldalán a születendő magyar mozi és filmszakma tagjai. Például Korda Sándor, aki idővel az angol filmgyártás megteremtője lett és Kertész Mihály a Magyar Színház tagja, aki a Casablanca-val írta be magát a világ filmtörténelmébe. A Budapesten megforduló vidéki és külföldi közönség nem mulasztotta el megtekinteni az esti műsort. Vendégkönyvét számtalan külföldi és magyar híresség írta alá: Josephine Baker, Thomas Mann, Ravel, Harold Lloyd, Saljapin és sokan mások. Az államosítás után 1951-től a Lapkiadó Vállalat kapta meg a palotát. Itt a Sajtóházban szerkesztették a Nők Lapját, az Ország-Világot, a Filmvilágot és tucatnyi más lapot. A kávéház régi fényétől megfosztva, 1954-ben nyithatott meg újra, Hungária néven.
A rendkívül rossz állapotú palotára, valamint a hajdani Athenaeum nyomdára és a mellette lévő épületre 2000 végén nyerte meg a pályázatot, a négy testvér tulajdonában lévő Boscolo csoport. A több mint húsz hotelt birtokló Boscolo fivérek következetesen ragaszkodnak ahhoz, hogy csak történelmi épületekből, értékes műemlékekből kialakított szállodákat kapcsoljanak láncukhoz. Velencében, Firenzében reneszánsz palotákat vásároltak meg és alakítottak át, Prágában is műemlékpalotából nyitottak szállodát. A védett épületrészben kialakított száz lakosztály és a kávéház 2006 tavaszán került átadásra. Az új szárnyban 220 szállodai szoba, több közösségi tér, ötszázfős konferenciaközpont, fitneszcentrum, és kereskedelmi célú üzlethelyiségek lettek kialakítva. A New York kávéház szebb, mint valaha, bár a város hétköznapi polgárai csak a portálok mögül csodálják a pazar eleganciát. Egy kávéra megéri betérni!
Ügynökök, fakabátok és londínerek
„Ismerik-e az Adria biztosító palotáját az Erzsébet téren? Van egy keskeny és magas frontja a Károly-körút felé, az Erzsébet-téri homlokzata azonban olyan nemes, olyan egységes, olyan sikerült, hogy a Budapest és főként Pest utcaképének szemlélésén elkeseredett lélek szinte nevetni szeretne örömében.”
Így üdvözölte a korabeli kritika a város központjában átadott modern iroda- és bérházat, amely ma az elegáns Le Meridien Budapest hotel. Az épület az Adria Biztosító Társaság székházának és befektetési céllal, luxuslakások kialakításával épült meg 1918-ra. A főváros értékes telkére kiírt pályázatot Tőry Emil és Pogány Móric építészpáros nyerte. A minden kényelemmel felszerelt nagyobb lakások (300-400 m2) összesen tizennégy, a Deák tér felől húzódtak az Erzsébet tér felé. A középső udvar üveggel fedett, kupolás kialakítást kapott. A homlokzatot Ligeti Miklós és Telcs Ede márványból faragott szobrai díszítik, melyek a biztosításnak a korra jellemző ágazatait szimbolizálják. Például a szavatosság (férfi mozdonnyal), a betörés-biztosítás (férfi libával), és a hozománybiztosítás (nő értéktárgyakkal) alakja ékesíti az épületet. Érdekesség, hogy a washingtoni Fehér Ház is részben ebből a pusicei márványból készült. A világháborúban az épület súlyos bombasérülést szenvedett, 1949–50-es felújítása és átalakítása után a Budapesti Rendőr-főkapitányság irodái költöztek ide. Az átalakítással a belsőépítészeti értékek teljesen eltűntek: a nemes anyagokból készített fal- és lépcsőborítások, az asztalos- és lakatosmunkákból alig maradt hírmondónak. A homlokzatokon az elegáns portálok helyét aránytalan ablakokkal pótolták és a szobrokat, a sorscsapások allegóriáit is eltüntették. (Helyükre kerültek a fakabátok!) Ez az állapot több mint negyven évig állt fenn. Az 1998-tól kezdődött igényes rekonstrukcióval (Kolbe Tibor, Mérték Stúdió), a szállodává alakítással a külső csak minimális részben módosult. A földszinten, a Deák tér felőli oldalon mind az utcáról, mind a passzázs felől megközelíthető portálok eredeti állapot szerinti újbóli megnyitása valamint a nyílászárók stíluskonform cseréje feltételei voltak az igényes kialakításnak. Az új épület egy 218 szobás, öt csillagos luxusszálloda, központi átriumos térrel, két lépcső, illetve egy három egységből álló liftblokkal. A szálloda főbejárata az Erzsébet téri oldalról nyílik, a szobák a központi átriumos teret körbeölelő folyosókról nyílnak.
Írta: Csontó Sándor
